Táplálkozás terhesség alatt

Táplálkozás terhesség alatt

Az egészséges táplálkozás minden életkorban az egészség és a jó közérzet alapja, de mindenek előtt a terhesség ideje alatt, amikor a tápanyagok az anya szervezetéből jutnak a magzathoz. Mivel elsősorban a magzatot kell ellátni minden szükséges tápanyaggal, nagyon fontos, hogy az anya saját étkezését ehhez a megnövekedett igényhez igazítsa.

Folsav (folát)

A különféle folsav tartalmú vitaminvegyületek gyüjtő fogalma a folát. A Folsav (pteroil-monoglutaminsav vagy PGA) képezi a több, mint 90%-ban felszívódó legmagasabb oxidációs fokozatú vitamin legstabilabb formáját. Az értend-kiegészítőkben és a gyógyszerekben megnövelt koncentrációban, kizárólag szintetikus formában kerül alkalmazásra. Különbséget kell tenni a folsav és a folátok között. A Folátok felszívódása csupán 50%-ban történik táplálékból. A táplálékból nyerhető folátok mennyisége folát-egyenérték formájában van kifejezve: A folát-egyenérték 1 μg-ja = 1 μg Folát = 0,5 μg szintetikus folsav (PGA).

Az élelmiszerben található folátok klasszikus forrása a legtöbb gyümölcs (narancs, szőlő) és a zöldségek (paradicsom, káposzta, spenót, uborka), csirke, hal, kenyér és teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk, tej és tejtermékek, néhány sajt fajta, tojás és búzacsíra. Folátban gazdag táplálkozás esetén a napi átlagban felvett folát 300 μg, ami megközelítően fedezi egy felnőtt nő napi szükségletét. Kiegyensúlyozatlan vagy rendszertelen étkezés esetében lehetetlen kielégíteni a napi folsav-igényt.

A velőcső károsodások megelőzése érdekében folsav formában bevitt étrend-kiegészítők gyógyszerészeti bevitelére vonatkozó orvosi javallatok ma már kétségtelenül bizonyítottak.

Azoknak a nőknek, akik - gyermeket szeretnének, a fogamzás előtt legalább négy hónappal napi 400 µg folsavat ajánlott bevinni szervezetükbe étrend-kiegészítő formájában. A rendszeres folsavbevitel a fogamzást követően is javasolt, mely a várandósság első három hónapjában megakadályozza a velőcső károsodását.

A folsavigény a szoptató anyáknál az anyatejben kiválasztódó (80 µg) folsav miatt szintén emelkedik. A folát a tejben protein által kötött és ebben a formájában nagyon könnyen felszívódik és fedezi az újszülött folsavigényét. A szoptató anyák megnövekedett igényének figyelembevételével legalább a napi 200 μg folsav szedése javasolt étrend-kiegészítők formájában.

Európai élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA):

A folsav a várandós anyáknál megemeli a folát-szintet. Az alacsony folát-szint kockázati tényezőt jelent a növekvő magzat velőcső problémáinak kialakulása szempontjából.

Energia

Az energiaigény megemelkedik a várandósság ideje alatt, ami a fogamzástól számítva 250 napig tart. Ezen idő alatt egy várandós nő átlagosan 80.000 kcal energiát használ el. Az első harmadban az energiaigény változatlan és megegyezik a felnőtt nők igényével. A második és harmadik harmadban azonban az anyák további 300 kcal/nap mennyiséget igényelnek a megnövekedett energiaigény fedezésére. A javasolt fő-tápanyag arány az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásnál az energiaigény 50-60%-át szénhidrátok, 20-35%-át zsírok és 10-20%-át proteinek fedezik.

Szénhidrátok

A táplálkozásban a ballasztanyagokban gazdag (teljes kiőrlésű kenyér, tészták, rizs, zabkása...) összetett szénhidrátok előnyben részesülnek az egyszerű szénhidrátokkal szemben (fehér kenyér, cukor, édességek...). A szénhidrátok, vitaminok és ásványi anyagok fontos forrása a friss gyümölcs és zöldség. A várandós nőknek első osztályú friss vagy megfőzött gyümölcsöket és zöldségeket javasolt fogyasztaniuk. A terhes nők kiegyensúlyozott napi étkezésébe az elegendő vitamin és ásványi anyagok bevitelének biztosíthatósága érdekében a táplálékának legalább 3 - 5 adag zöldséget és 2 - 4 adag gyümölcsöt, vagy másképp kifejezve 100-300 g zöldséget és ugyanannyi gyümölcsöt kellene tartalmaznia. Ezen élelmiszerek több, mint felét friss - nyers (saláta) formában ajánlott fogyasztani.

Proteinek

A terhesség ideje alatt a negyedik hónaptól kezdődően megnő a protein igény (2. táblázat). A tápláléknak naponta legalább 1 g proteint kell tartalmazni testsúly-kilogrammonként. Emiatt a napi táplálkozást 15 - 20 gramm proteinnel kell kiegészíteni. Az elegendő protein mennyiségre az anya szövetnövekedése és a magzat zavartalan és optimális fejlődése érdekében van szükség. A proteinbevitel közvetlen módon befolyásolja az újszülött súlyát.

Zsírok

Terhesség alatt a zsírfelvétel az energiaértékek 35%-ára emelkedhet. Fontos viszont a zsírok összetétele.

A következő felosztás javasolt:

• 10% telített zsírok (hal, hústermékek, tej- és tejtermékek),
• 10% egyszeresen telítetlen zsírok (repce-, olíva-, napraforgó-, kukoricaolaj) és
• 10–15% többszörösen telítetlen zsírok (tengeri halak).

A változatos táplálkozás során általában sok telített zsírt fogyasztunk és csak nagyon ritkán a gyermekek agyi fejlődése szempontjából fontos telítetlen zsírokat (Omega-3-zsírsavak).

A Kulcsfontosságú zsírsavak (EPA - eikozapenténasav, DHA - dokozahexaénsav, AHA - arachidon-zsírsav) nagy biológiai jelentőséggel bírnak a prenatális fázisban csakúgy, mint a várandósság és szoptatás ideje alatt.

Az Omega-3-zsírsavak kulcsfontosságú zsírsavak, ami azt jelenti, hogy ezeknek az anyagoknak a kielégítő mennyiségű bevitelét megfelelő táplálkozással kell megoldanunk. A DHA és az AHA a magzati agy lipidszerkezetének kulcsfontosságú alkotói.

Kizárólag a tengeri halak tartalmaznak DHA -t (Omega-3-zsírsav). Az egyes zsírsavak eltérő táplálékfelvétele visszatükröződik az anyatej összetételében. A megfelelő mennyiségű Omega-3 zsírsav-bevitel érdekében javasolt a gabonafélék, dió, bab, zöldség rendszeres és a tenger gyümölcseinek (lazac, makréla) legalább hetente kétszeri fogyasztása.

DHA - Omega-3-zsírsavak

A DHA az emberi agyban és szemben a legfontosabb szerkezeti zsír, ez azt jelenti, hogy az összes Omega-3 zsírsav mintegy 97%-a az agyban és 93%-a a retinában található. A DHA a terhesség első három hetében és a gyermek életének 18. hónapjáig nagyon fontos az agy és látóképesség fejlődése szempontjából.

Természetes forrás mindenek előtt a sovány hal (lazac, tonhal, tőkehal, szardíniák), valamint a lenmag és a dió. A modern hétköznapok rohanásában sajnos túl sok feldolgozott élelmiszert fogyasztunk és túlságosan kevés friss élelmiszert, emiatt szervezetünkbe túl kevés Omega-3 zsírsav jut be. Az optimális hatás elérése érdekében a terhes és szoptató anyáknak ajánlatos legalább napi 200 mg DHA bevitelére.

Európai élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA):

A dokozahexaénsav (DHA) szedésével az anya hozzájárul a magzat és a szoptatott csecsemő szemének, és agyának normál fejlődéséhez.

2. táblázat: Táplálkozásra vonatkozó ajánlások várandós anyák számára a szülőképes felnőtt nőkkel összehasonlítva (DACH, 2000)

	Szülőképes felnőtt nő	A várandósság ideje alatt
Energia (kcal/dan)	2300	2600
Víz (ml)	2270	2360
Fehérje (g)	86	98
Kálcium (mg)	800	1200
Vas (mg)	15	30
Folát (mg)	400	600
B12 Vitamin (µg)	2,0	2,2
D Vitamin (IE)	400	400
Jód (mg)	200	220

Vas

A vas, a vörös vértestek és a hemoglobin normál képződését támogató ásványi anyag. Ezenkívül ellátja a méhlepényt és a sejteket oxigénnel. Terhesség alatt nagyon fontos a szervezet vassal történő megfelelő ellátása. Egyrészt, mert ebben az időszakban nincs menstruációs vérveszteség, másrészt a magzat mintegy 300 mg, a méhlepény mintegy 50 mg és az anya megnövekedett testmérete mintegy 450 mg további vasat igényel. Ezáltal a terhesség ideje alatt az átlagos napi vasszükséglet mintegy 30 mg/nap. Ez az érték csupán táplálkozással nem érhető el. Ezért a 12. terhességi hét után (a második trimszeter kezdete) további 30 mg/nap mennyiségű vasat javasolt szedni étrend-kiegészítő formájában. A túlságosan alacsony mértékű vas és folát bevitele koraszülést vagy a magzat fejlődésének elmaradását okozhatja.

Európai élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA):

A vas a vörösvértestek és a hemoglobin képződését támogatja.